Munka. Ez volt a mai napom.
A tegnapi nap után próbáltam rájönni, hogy hogyan lehetnék hasznos tagja a Jazzitnek, mivel tudnám lefoglalni magam. A napot tehát a különeső irodában töltöttem, nagyjából magányosan, ami most eléggé jól esett, mert nem volt annyira kedvem ma Evahoz. Netezgettem, nézegettem a honlapunkat, hogy miben lehetne változtatni. Mi az, ami szerintem nem jó. Nap végefelé bejött hozzám, és megkérdezte, hogy mire jutottam, viszonylag normálisan tudtunk beszélni, de folyton ott van a levegőben, hogy ez akár máshogy is alakulhat, bármikor jöhet újra a rideg hangulat. Ez elég szarügy, de igyekszem-igyekeszem, esküszöm. Az a baj, hogy berágtam, úgyhogy nehezemre esik kedvesnk lenni, és itt a mosoly sokat nem számít, mert nem érdekli. Iszonyat szar, hogy sosem mosolyog vissza...kurva szar. Na, ezt azt hiszem kellőképpen érzékeltettem.
Meló után rohantam a pályaudvarra megvenni a többiekkel a jegyet Tullnba, a kisvárosba, ahol a hétvégi tréningünk lesz. Mondjuk biztos mókás lesz, majd megírom, természetesen.
Most tényleg csak ennyi, most egy ideje itthon vagyok, és az idő miatt nem is nagyon volt kedvem kimozdulni. Úgyhogy lassan álomra hajtom a fejem.
No comments:
Post a Comment