Kedden szabadnapom volt, úgyhogy nagyjából semmit sem csináltam, kellett volna, dehát ilyen vagyok...az egyetlen aktív dolog az volt, hogy este elmentem a jam-sessiont megnézni a Jazzitben. Egész jó volt. Fotózgattam, de még mindig nem vagyok túl elégedett a minőséggel...és fotózgatás közben elkezdett velem egy fószer dumálni, hogy ismerem-e a bandát, nekik készítem-e a fotókat. Mondtam nem csak itt dolgozom, és fotózgatok a koncerteken, de nem vagyok profi. Erre megkérdezte, hogy lenne-e kedvem ma fényképezni egy koncerten (Urban Keller), mondtam, hogy meglátom, de sajnos nem fog menni, viszont megírtam neki, hogy máskor szívesen (megadta a névjegyét, hoppá;). Közben egy amerikai srác, aki itt tanul csatlakozott hozzánk (Johnathan) és egész este dumáltunk, jópofa fickó volt. Filozófiát tanul itt Salzburgban és a kedvenc filozófusa valami számomra ismeretlen jenki :) Közben a dán lánynak valami isssszonyat fura fiúval volt randija, úgyhogy megszólaltatta nekem a vészcsengőt, kimentünk a mosdóba, megbeszéltük a stratágiát, és nagyon ügyesen sikerült a helyzetet kezelnünk azt hiszem! A srác úgy nézett ki mint aki a Sin cityből lépett elő, nagyon ijesztő jelenség volt. Később aztán hazatámolyogtunk, mindketten a jobb lábunkat fájlaltuk az új cipő miatt:)
Tegnap elég pörgős nap volt, úgyhogy eléggé elfáradtam, de közben nagyon élveztem. Egész nap az esti koncertekre készültünk (most egy három napos "fesztivál" van nálunk, helyi fiatalok játszanak). A lényeg, hogy hasznosnak éreztem magam, ami nagyon jó érzés volt. Este visszamentem fotózni, előtte délután még gyakorolgattam a gépen, mert manuálisan akartam beállítani mindent, de a koncerten megint nehéz volt egy csomószor rendes képeket csinálni, ellőttem vagy 200 (!) képet, amiből 10 ha tetszik...mindegy. Két koncert között odajött hozzám Markus, a Jazzit hivatalos fotósa, és megkérdezte, hogy hogy vagyok, meg elkezdtünk a fotózásról beszélni (mi másról). Nekem nem annyira tetszenek a képei, de kétségtelen, hogy technikailag lenne tőle mit tanulnom, úgyhogy mondtam is neki, ha van ideje, valamikor segíthetne nekem. Mondta jól van.
Az első koncert katasztrófa volt, a fülemet fogtam, úgyhogy levezetésként megpróbáltam a basszusgitároson legeltetni a szemem (semmi különös, csak olyan szilvisen cukipofa, és imádtam, ahogy koncentrált:). Viszot a második koncert nagyon mókás volt! Moby Stick a nevük és jóféle reggae-t játszanak! Imádta őket mindenki, vagy 3x tapsoltuk őket vissza, úgyhogy ők is elégedettek lehettek!
A kép az új, manuális próbálkozásaim egyike :) Puszi nektek!
No comments:
Post a Comment