Még rámjött az írhatnék, de ez most nem lesz olyan izgi, csak láttam, hogy otthon nem vetítik azt a filmet, amit tegnap megnéztem, úgyhogy - mivel nagy valószínűséggel nem is fogják - elmesélem mi volt.
Lulu & Jimi. A rendező Oskar Roehler és a sztori az '50es évek végén játszódik, legnagyobb valószínűséggel az akkori Nyugat-Németországban, de a helyszínre akkora hangsúlyt nem is fektettek. Lényegében egy nagyon degenerált Rómeó és Júlia történet. A vidámparkban Lulu önfeledten doddzsemezik egyik barátnőjével a nyitó képsorokon. Aztán hoppácska, a doddzsemes csávó pont egy felülmúlhatatlanul helyes feka arc, akiért minden csaj odavan, de ő naná, hogy Lulut szúrja ki a tömegből, aki nagy ámulatában beleharap a saját szájába egy ütközésnél, de semmi gond! Jimi ott terem és egy zsebkedővel támogatja meg Lulut. Bár Lulunak egy borzasztóan visszataszító német figura udvarol (Ernst), de ő mégis visszaszökik a vidámparkba, és film rövidségére és történet sűrűségére való tekintettel a következő párbeszéd zajlik le: Lulu: Honnan jöttél? Jimi: Amerikából. Lulu: Imádom Amerikát! Jimi: Megcsókolhatlak? Lulu: Igen. Amúgy ez vicces volt. Főleg a film képi világa miatt. Nagyon jó! Szinte folyton éjszaka van, és minden szín nagyon erős (természetesen főleg pink, meg hasonló intenzitású kékek, sárgák, zöldek), de minden alapjában nagyon sötét tónusú, a szereplőkre nagyon dirket fény esik, az is sokszor kék, vagy zöld, az egész olyan álomszerű.
Persze nem kell sokat találgatni, naná, hogy a csaj családjával van némi gebasz. A muter egy állat, aki az egész családdal szadizik, és közben a sofőrrel, Schultz-cal (Udo Kier!! Imádom!) kefélget hébe-hóba. Persze nagyon nincs ínyére, hogy a lánya egy fekával találkozgat, miközben ott van a dúsgazdag, ám nagyon gáz Ernst is a képben. Lulut sem kell azonban félteni, egy adott pillanatban meglép Jimivel, de persze az élet nem könnyű ám nekik sem. Jimibe folyton beleköt valaki, mert feka, többek között Lulu bátyja is, de Jimi erősebb! A terv pedig nem más: elmenni Amerikába! Jimi már meg is vette az eddig összespórolt pénzén a két hajójegyet az álmok földéjére, nem is lenne gond, ha az úton ezt egy stoppal felszedett furcsa nőszemély el nem lopná egy óvatlan pillanatban, DE semmi gond, az egyik közeli városban épp tornaversenyt szerveznek, és Lulu persze kiváló tornász lévén nevez az 500 márkás fődíjra. Nagyon morbid az egész, bénábbnál bénább gyakorlatokat mutatnak be az otrombábnál otrombább arcok, majd jön Lulu, aki szétszaltózza meg ugrálja a népeknek magát, de sajnos a vastaps Jimi miatt elmarad (Lulu ugyanis folyton kikacsingat fekete szerelmére).
Egy motelben húzzák meg magukat, ahol különféle válogatott freak arcok tengetik életüket, és közben sok mindent megtudunk Lulu családjának sötét múltjáról és a muter kegyetlenségéről! Minden úgy tűnik, hogy jó úton halad, azonban a muter keze messzire elér, és felbérel egy freak arcot, hogy csalja el Jimit jó pénz reményében egy kihalt helyre, ahol aztán szegény Jimit, a mesterlővész - sofőr Schultz szívenlővi. Kétszer. Majdnem meg is hal. De persze pont rátalál két ürge, akik egy hajó gyomrában kioperálják belőle a golyókat és már nincs is más hátra mint a végkifejlet!
Lulu bátyja, aki mellesleg a Jimivel való kemény harc után tolószékbe kényszerült, rájön, hogy nem engedheti tovább, hogy az anya az egész családot terrorizálja, ezért megfolytja egy párnával. Nagyon senkit nem hat meg a dolog. Lulu boldog, az apa boldog, valójában mindenki boldog. Jimi is becsönget az ajtón, Lulu a nyakába ugrik és megmutatja az időközben megszületett édes kis babájukat az apunak is. És hát a vége: Jimi: Anyád hol van? Lulu: Meghalt. Nem vagy éhes? Jimi: De még mennyire, hogy éhes vagyok...és csók.
Így elég gáznak tűnhet:) De amolyan John Waters-esen morbid, és végig szól a rocky (My boy lollipop, Stand by me és a többi) és ejj, de jó:) Itt a trailer - németül. De legalább valami lejön abból, amit itt összeírtam: http://www.youtube.com/watch?v=hb32hP3rnqE.
Remélem nem raboltam az időtöket! Pussz.
No comments:
Post a Comment