Nos, itten vasárnap most fogom magam és visszatekintek az elmúlt pár napra, visszatérésemre. Kicsit alvajáróként kezdtem meg újra itteni működésemet abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy nem volt kedvem visszajönni. Aztán az a hír várt ugye, hogy Eva beteg, így egyedül kellett helytállnom az irodában, ami nagyjából sikerült is. A hangsúlyt holnap nyílván arra a részre fogjuk fektetni, amiben nem sikerült, de erre most nem is akarok gondolni. Jól éreztem magam egyedül, kivéve, amikor valami olyan kérdésre kellett volna válaszolnom, amire fogalmam sem volt, hogy mi a válasz. De lényegében tudtam, hogy mi vár rám mikor reggel felkeltem, tudtam, hogy miket kell csinálnom, és ez jó érzéssel töltött el.
Amúgy itt kicsit megváltoztak a dolgok nekem. Valahogy jobban magammal vagyok elfoglalva, és nem azon agyalok, hogy mi lesz majd a többiekkel a program. Pénteken kivontam magam a forgalomból, nem igazán érdekelt, hogy a többiek mennek bulizni, úgyis tudtam, hogy mire számíthatok. Semmire. Aztán nem is bántam meg, mikor hallottam, hogy ugyanaz a dögunalom volt, mint lenni szokott. Szombaton viszont megpróbáltam összehangolni a napom egy kerek egésszé, szerencsére sikerül, és este végre rávettem magam, hogy Couchsurfingesekkel találkozzam, és a végére nagyon jól éreztem magam! Remélem majd tartjuk a kapcsolatot és lesznek még ilyen programok, mert olyan jó volt végre nem CSAK azokkal találkozni, akikkel együtt élek, mert ez engem teljesen megfojt. Beatrix, a norvég lány is csatlakozott, és nagyon jól mulattunk. Ma meg semmi extra nem volt, dehát vasárnap van:)
Jövő héten tréningen leszek Innsbruckban, aztán átugrom Lichtensteinbe egy vagy két éjszakára. Remélem túlélem, mert egyelőre úgy tűnik, hogy egy őrül Couchsurfingesnél lakom majd...majd megadom az ittenieknek az adataim, ha esetleg eltűnnék...Majd jelentkezem a kalandom után!
No comments:
Post a Comment